crkite.com
Az újra megalakult kormány miniszterelnöke Szemere Bertalan lett. "
" – Részlet a Függetlenségi Nyilatkozat szövegéből Előzmények [ szerkesztés] V. Ferdinánd király 1848-ban Olmütz (magyarosan Alamóc) városban mondott le unokaöccse, Ferenc József főherceg javára. Mindezt azért tette, mivel a Habsburgoknak nem volt érdeke, hogy V. Ferdinánd legyen a király. Mivel V. Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket, az ő keze "meg volt kötve". De Ferenc József már szabadon cselekedhetett, őt nem kötötték a törvények, így nem követett el törvénysértést, amikor leverte a szabadságharcot. Rendelkezéseinek éle különösen a "lázadó" magyarok ellen irányult: a Szent Korona országait felosztotta Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre – az uniót Erdéllyel semmisnek nyilvánítva, – Katonai Határőrvidékre és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. A császári házhoz lojális Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapta a Magyar Királyságtól elvett Fiume kikötővárost is. Az olmützi alkotmány kiadásával (mely valójában nem lépett életbe, hiszen bevezetését a szabadságharc utánra halasztották), kizárta azt, hogy a két fél - az V. Ferdinánd király helyett a magyar fél szerint trónbitorló Ferenc József főherceg kompromisszumosan meg tudjon egyezni.
A politikus ezut�n kiv�l� taktikai �rz�kkel az orsz�ggy�l�ssel pr�b�lta kereszt�lvitetni a Habsburgok detroniz�ci�j�t, �m a t�rv�nyhoz�kat sem siker�lt meggy�znie, �gy v�g�l a nyilv�noss�g erej�t �ll�totta maga mell�. �prilis 14-�n ugyanis ny�lt �l�st tartottak Debrecenben, melyre egy k�pvisel� javaslat�ra nem a Reform�tus Koll�giumban, hanem a Nagytemplomban ker�lt sor. Az itt megjelen� t�meg hat�s�ra a kor�bban haboz� k�pvisel�k m�r nem mertek szembefordulni Kossuth Lajos ind�tv�ny�val, �gy az orsz�ggy�l�s k�zfelki�lt�ssal elfogadta a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�r�l �s a f�ggetlens�g kiki�lt�s�r�l sz�l� javaslatot, majd az OHB els� ember�t korm�nyz�-eln�kk� v�lasztotta. Az 1849. �prilis 14-i �l�s hat�rozatait az �t nappal k�s�bb kiadott F�ggetlens�gi Nyilatkozat �sszegezte, mely a nemzet m�ltbeli �s 1848-49. �vi s�relmeire hivatkozva megfosztotta a Habsburgokat a magyar kir�lyi jogokt�l, �s kiki�ltotta haz�nk f�ggetlens�g�t. A n�gy cikkelyb�l �ll� deklar�ci�ban az orsz�ggy�l�s kinyilv�n�totta Magyarorsz�g bar�ti sz�nd�k�t a szomsz�dos n�pek fel�, az �llamforma k�rd�s�ben pedig a d�nt�st a cs�sz�ri dinasztia ellen kiv�vott gy�zelem ut�ni id�kre halasztotta; ezt Kossuth Lajos korm�nyz�-eln�ki titulusa is kifejezte, hiszen az egyszerre utalt a monarchikus �s a k�zt�rsas�gi berendezked�sre.
A Debreceni trónfosztás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseménye volt, amely 1849. április 14-én zajlott le. Ezen a napon mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, amit öt nappal később a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg. Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök Mivel a schwechati csatavesztés után, az országgyűlés nem tartotta megoldhatónak Pest-Buda védelmét, így a főváros visszafoglalásáig 1849. január elejétől május 31-éig Debrecenben ülésezett az országgyűlés. Miközben folytak a fegyveres harcok, Debrecenben sorsdöntő politikai elhatározás született meg. A magyar országgyűlésnek méltó választ kellett adni az olmützi alkotmányra. Az 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban ülésező kibővített országgyűlés történelmünkben másodszor mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ugyanezen a napon Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották. A függetlenségi nyilatkozat lehetőséget adott arra, hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon.
Sőt, ez esetben a nyugati nagyhatalmak beavatkozása várható a magyarok oldalán. Miután a zárt ülésen nem lehetett határozatot hozni, Kossuth ezt tájékozódásra használta fel, s így másnap immáron a Nagytemplomba áttett ülésen ismét előterjesztette javaslatát. A most felújított Nagytemplomban tartották meg az országgyűlés népgyűléssé bővült ülését 1849. április 14-én. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása mérföldkő volt a szabadságharc eseménysorában, ám sokak számára jelentett kötelet vagy ólmot a megtorlás során. Hányan estek a nyilatkozat áldozatául? H. : Konkrétan az aláírók közül ketten, Perényi Zsigmond báró és Szacsvay Imre; őket 1849. október 24-én, Pesten végezték ki. Nyilván ez a sors jutott volna Kossuthnak és Almásy Pálnak, de ők kimenekültek az országból. Részlet a Függetlenségi Nyilatkozatból A trónfosztás támogatása, a szabadságharcban való részvétel több tucat forradalmár kivégzéséhez vezetett. Több százra rúgott a szintén e címen, katonák, képviselők, papok ellen hozott halálos ítéletek száma, igaz, ezeket az ítéleteket börtönbüntetésre változtattak.
(R�szlet a F�ggetlens�gi Nyilatkozat sz�veg�b�l) 1849. �prilis 14-�n mondta ki a debreceni orsz�ggy�l�s a Habsburg-Lotharingiai-h�z tr�nfoszt�s�t, amit �t nappal k�s�bb a F�ggetlens�gi Nyilatkozat kiad�s�val er�s�tett meg. A magyar t�rv�nyhoz�s 1849-ben harmadik alkalommal detroniz�lta a cs�sz�ri dinaszti�t, �m egyel�re fenntartotta a monarchi�t, �s – Kossuth Lajos korm�nyz�-eln�k kinevez�s�vel – a szabads�gharc gy�ztes befejez�s�ig elod�zta az �llamforma meghat�roz�s�t. Ha az 1921-es, utols� tr�nfoszt�st megel�z� h�rom alkalmat vizsg�ljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a Habsburgok elt�vol�t�s�ra tett k�s�rletek k�z�l az 1849. �vi vesz�lyeztette legkomolyabban a dinasztia uralm�t. Bethlen G�bor erd�lyi fejedelem (ur. 1613-1629) 1620-ban annak rem�ny�ben detroniz�ltatta II. Ferdin�ndot (ur. 1619-1637), hogy �jraegyes�theti majd a h�rom r�szre szakadt Magyarorsz�got, az 1707. �vi �nodi orsz�ggy�l�sen pedig az�rt fosztott�k meg tr�nj�t�l I. J�zsefet (ur. 1705-1711), hogy II. R�k�czi Ferenc elnyerhesse francia sz�vets�ges�nek j�indulat�t.
Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra
Ez az aktus mindk�t esetben "forradalmi" jelleggel – teh�t az uralkod� beleegyez�se n�lk�l – ment v�gbe, �s ebb�l is kifoly�lag sohasem �lvezte a nemzet, vagy ak�r a politikai elit egys�ges t�mogat�s�t. Ez az 1849. �vi tr�nfoszt�s eset�ben sem alakult m�sk�pp, pedig az �prilis 14-i esem�nyek legfontosabb ered�j�t, a Magyarorsz�g szuverenit�s�t felsz�mol� olm�tzi oktroj�lt alkotm�nyt a b�kep�rtiakt�l a republik�nusokig minden p�rt �s frakci� elutas�t�ssal fogadta. A cs�sz�r �ltal kiadott alapt�rv�ny a politikai helyzetet is gy�keresen megv�ltoztatta: 1849 m�rcius�ig a szabads�gharcot k�zjogi szempontb�l a t�rv�nyes uralkod�, V. Ferdin�nd (ur. 1835-1848) h�vei v�vt�k a tr�nbitorl�nak tekintett Ferenc J�zsef (ur. 1867-1916) ellen, ami term�szetesen fikci� volt, �m – els�sorban a '48-as v�vm�nyok kapcs�n – lehet�s�get hagyott a megegyez�sre. Miut�n a cs�sz�r Windisch-Gr�tz gy�zelmi jelent�seit�l elbizakodottan kiadta az olm�tzi oktroj�lt alkotm�nyt, a kompromisszum es�lye elveszett, �s a konfliktusban ezut�n m�r csakis az egyik f�l tot�lis gy�zelme jelenthetett megold�st.