crkite.com
- Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást. Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14, 5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% - 14, 5% = 12, 5%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti: a munkáltatót terheli: 27% szociális hozzájárulási adó, 1, 5% szakképzési hozzájárulás, a munkavállalót terheli: 15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1, 5% munkaerő-piaci járulék.
chevron_right Mikor folytat kiegészítő tevékenységet a vállalkozó? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 11. 13., 12:49 Frissítve: 2017. 13., 12:48 Az egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét döntően meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e vagy sem. Az 1997. évi LXXX. (Tbj. ) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének e), illetve f) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozóra terjed ki a biztosítás, míg azt a vállalkozót, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő, csak a társadalombiztosítás egyes ellátásai (például baleseti ellátás) illetik meg. A fogalmat – amit kizárólag az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában alkalmazhatunk csak – a Tbj. 4. paragrafusának e) pontja definiálja. E szerint kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenységet, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Ez a katás vállalkozóra nem vonatkozik, ő kiegészítő tevékenysége után 25 ezer Ft tételes adót fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 'T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról. A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül): - személyazonosításra alkalmas igazolvány [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély], - lakcímkártya, - adóigazolvány, - TAJ kártya, - meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni. Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, e tekintetben nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (addig, amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt).
marimami # 2011. 12. 23. 18:06 A jogszabályváltozásoknak megfelelően, 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kapom a korábbi nyugdíjamat, tekintettel arra, hogy a 60 éves vagyok. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó- ként folytathatom-e a heti nyolcórás óraadói munkámat. A korábbi nyugdíjas státusz és a jövőbeni korhatár- előtti ellátás, e tekintetben a korábbi lehetőségemet korlátozza-e? A kevés jövedelemre való tekintettel számomra csak a kiegészítő tevékenység éri meg. Mi a teendő 2011. dec. 31-ig? mami50 2011. 02. 21. 09:13 Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy kinek érdemesebb egyéni vállalkozóvá válnia. A férjem közalkalmazott, én szolgálati nyugdíjas vagyok. Ajándék tárgyak gyártását kezdenénk el, amit üzleteknek és önállóan is értékesítenénk. A családi házunk az én nevemen van. Az autó a férjemén. Nem tudom ezeknek van-e jelentősége. Illetve azt szeretném megtudni, hogy milyen költségekkel jár, ha belevágunk, és mit lehet leírni, miután kell adózni, feltétlen kell-e könyvelő.
Ha a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1, 5% munkaerő-piaci járulékot. Összességében a munkáltató közteher-költsége: 28, 5%, a nyugdíjas munkavállaló közteher-költsége: 29% (illetve 32%, ha a nyugdíj folyósítása szünetel). b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: - Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 111. 000 Ft x 18 = 1. 998. 000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.
Az új Tbj. a biztosítottnak minősülő személyek közül kiemelte a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót is. A módosítás jelentősége abban áll, hogy biztosítási jogviszony hiányában 2020. július 1-jétől nem terheli a saját jogú nyugdíjas egyéni és társas vállalkozót a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, illetve nem terheli egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozást az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Az új Tbj. átmeneti szabálya szerint a régi Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as havi adó- és járulékbevallásban kell bevallani. A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy: – a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos nyugdíjjárulékot le kell vonni, és – a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7.
A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld.
A nyugdíjemelés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem. Továbbra is csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a sajátjogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás tagjaként személyesen közreműködik a társas vállalkozás tevékenységében. Főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói jogviszonyában kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-ig (kizárólag az adóév egészére) választhatja azt is, – a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában -, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk az egyéni vállalkozásra vonatkozó bizonylatok között is tárolni). Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozásban is személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-ig (az adóév egészére) köteles nyilatkozni, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (az írásban tett nyilatkozatot javasoljuk valamennyi érintett társas vállalkozásban nyilvántartani).
Két személyi körről van tehát szó. Az utóbbi – a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas – nem szorul magyarázatra, ám, hogy kit kell a Tbj. alkalmazásában sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni, külön meghatározást igényel. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja a választ. A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink