crkite.com
Beküldte schleglne54 - 2010, december 21 - 19:48 Kérem valaki segítsen a döntésemben, hogy mi a kedvezőbb az alábbi változatok közül. Konkrét példa az alábbi. : Rendelkezem a nök 40 éves munkaviszonyához szükséges munkaviszonnyal(41, 5 év). Közalkalmazotti jogviszonyom 1972. június 1-el kezdődött és megszakítás nélküli. Nyugdijba szeretnék menni 2011-ben a törvény hatályba lépése után. A munkáltatóm a döntésemre bizza a lehetőségek választását, de nem tudom, hogy mi a kedvezőbb. Létszám leépítéssel eltudnának bocsátani, melyre járna 8 hónap felmentési idő és 12. hónap végkielégítés. Kérdésem, hogy mikortól mehetek nyudíjba, a felmentési idő lejárta után rögtön, vagy csak a végkielégítés után? Mivel a felmentési idő utolsó napján a végkielégítést egyösszegben ki kell fizetni, ezzel megszünik a biztosítási jogviszony is? Vagy a végkielégítés is munkaviszonynak számít, és nyugdíj alap? A másik lehetőség, hogy nyugállományba helyezés miatt felmondanak, azzal, hogy a felmentési idő (8 hónap) lejártát követő naptól nyugdíjasnak minősülök, és 5 hónap jubileumi jutalmat (40 éves) is kifizetik az utolsó biztosításban töltött napon.
A fizetendő járulék összege idén havonta minimum 35 760 forint, természetesen ettől magasabb összeg is vállalható — szúrta ki Dávid Ferenc, a Békéscsabai Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának vezetőjének megjelent cikkét a. Egy ilyen megállapodás akkor jöhet jól, ha valaki hosszú évekig nem dolgozott és időskorban emiatt nem jutna az állami nyugdíjhoz, aminek feltétele a teljes ellátás esetében 20 év szolgálati idő, míg a résznyugdíj is csak 15 év munkaviszony után állapítható meg. Ez sem jelenti azt, hogy valaki automatikusan megkapja a nyugdíját: az a korhatár betöltésétől jár. Nők esetében természetesen a 40 éves kedvezmény igénybe vehető. (forrás:) Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Ugyan az 5 hónap kevesebb, mint a 12 havi végkielégítés, de a jub. jut. növelné az egy hónapra eső átlagkeresetmet, és még 2011-ben eltudnék menni nyugdíjba, és a 2012-es emelést már megkapnám. Mit tegyek? Aki tud segítsen.
A külföldiek gyakran elveszítik a halmozott nyugdíjjogosultságokat, amikor országot váltanak, és a nyugdíjpénztárak nem mindig aktívak a tagok felkutatásában, ezért fontos, hogy tisztában legyen a nyugdíjának a reszleteivel. 3. pillér: Egyéni nyugdíjtermékek A Holland nyugdíjrendszer harmadik pillérét az egyéni nyugdíj termékek vagy kiegészítések alkotják. Az ilyen kiegészítőket leginkább a egyéni vállalkozók és a kollektív nyugdíjalap nélküli iparágakban dolgozók használják. Ily módon az egyének önállóan vásárolhatnak és kezelhetnek nyugdíj termékeket vagy befektetéseket, például életbiztosítást, részvényeket vagy ingatlanokat, és kihasználhatják a kapcsolódó adókedvezményeket. Nyugdíjkorhatár Hollandiában Ahogy sok országban, a nyugdíjkorhatár fokozatosan eltolódik a Holland állam által is: 2015-ben a nyugdíjkorhatár 65 év volt. 2017-ben a nyugdíjkorhatár 65 év és kilenc hónap volt. 2018-ban a nyugdíjkorhatár 66 év. 2021-ben 67 évre emelkedik. 2022-től a nyugdíjkorhatár a várható élettartamhoz kapcsolódik.
Ezenkívül nem lesz fedezve a partnere az Anw túlélő hozzátartozói rendszer által, abban az esetben ha Ön elhalálozik. Ahhoz, hogy elkerülje a nyugdíjhiányt, kérelmezhet önkéntes biztosítást az AOW- n keresztül 12 hónapon belül külföldre költözése után. Állami / AOW-nyugdíj, ha a nyugdíjba vonulás után külföldre költözik Ha elköltözik Hollandiából a nyugdíjba vonulása után, akkor lehetősége van a Holland állami nyugdíjra (1. pillér), attól függően, hogy melyik országba költözött. Látogassa meg az SVB, Hollandián kívül való élés oldalát, hogy megtudja, ha hatással van az állami nyugdíjára az adott célország. Bizonyos esetekben tengerentúlra költöző személyek jogosultak re-migrációs járulékokra az SVB-től, származási országuktól és családi helyzetüktől függően. A Holland nyugdíjak dióhéjban Összefoglalva, ha Hollandiában élt vagy dolgozott, akkor állami nyugdíjra jogosúlt (1. pillér), de az arányos lesz a Hollandiában eltöltött évek számával, és Hollandiában vagy bizonyos meghatározott országokban kell élnie, ahhoz, hogy kaphassa.
Az, hogy Ön nyugdíjat kaphasson a nyugdíjpénztártól (2. pillér), függ attól, hogy Ön aláírt- e a munkáltatójával nyugdíjszerződést, és követi- e a Holland nyugdíjrendszert amennyiben külföldre költözik. Az, hogy mennyit fog kapni, függ a régiségétől és a fizetésétől. Csak akkor részesülhet támogatásban egyes nyugdíjtermékek által (3. pillér), ha aktívan befizetett vagy befektetett egy életbiztosításba vagy részvényekbe vagy ingatlanba munás évei során.
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok? Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: aki 1952-ben született, annak a 62. nap, aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, annak a 63. nap, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, annak a 64. nap, aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.