crkite.com
Hamvazószerdán indul a negyven napos böjt a keresztényeknél Szerző: | Közzétéve: 2017. 02. 28. 15:36 | Frissítve: 2017. 15:36 Debrecen – Ezen alkalomból tart szentmisét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutat be szentmisét március 1-én, hamvazószerdán este 18 órától a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Ez a nap a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!
sz�zad �ta szerdai nappal kezd�dik a nagyb�jt, �gy hamvaz�szerd�t�l h�sv�t vas�rnapig a b�jti napok sz�ma �ppen negyvenet tesz ki. A nagyb�jt az�rt tart pontosan negyven napig, mert a Szent�r�sban �s az abb�l kiindul� kereszt�ny hagyom�nyban a negyvenes sz�m mindig az egyes esem�nyek jelent�s�g�t emeli ki. (J�zus Krisztus nyilv�nos m�k�d�s�nek megkezd�se el�tt negyven napot t�lt�tt a puszt�ban. Negyven napig tartott a v�z�z�n, negyven �vig v�ndorolt a puszt�ban a zsid� n�p, M�zes negyven napig tart�zkodott a S�nai hegyen �s J�n�s pr�f�ta negyvennapos b�jt�t hirdetett Niniv�ben. ) A negyvennapos b�jt a IV. sz�zadra v�lt �ltal�noss� a kereszt�ny vil�gban. A XI. sz�zadig olyannyira szigor� volt, hogy k�s� d�lut�nig semmit sem ettek; h�st, tejterm�ket �s toj�st pedig a b�jti napokon egy�ltal�n nem fogyasztottak. Az Egyh�z m�ra enyh�tett a b�jti szab�lyokon, de hamvaz�szerd�ra �s nagyp�ntekre szigor� b�jt�t �r el�: a 18 �s 60 �v k�z�tti h�veknek csak h�romszor lehet �tkezni�k �s egyszer j�llakniuk.
Péntek 13 Először is, ne aggódjunk, péntek 13 még mindig jobb, mint bármelyik hétfő! Ha... bővebben Nagyboldogasszony – augusztus 15 Augusztus 15. napja Nagyboldogasszony ünnepe, azaz Szűz Mária mennybevétele,... bővebben Márton napja – november 11 November 11. jeles nap az esztendő folyamán. Ez a nap Márton napja, amely... bővebben Halloween, mindenszentek, halottak napja Bármilyen fura is, halloween sokkal régebbi keletű ünnep, mint a keresztény... bővebben Szent Mihály napja – szeptember 29 Szent Mihály napja a népi hagyományban a legkiemelkedőbb szeptemberi jeles... bővebben Az államalapítás ünnepe – augusztus 20 I. István 997-től, Géza halálától az utolsó magyar fejedelem, 1000-től az első... bővebben Csillaghullás augusztusban – a Perseidák Az év egyik legismertebb és leglátványosabb meteorraja a Perseidák, melynek... bővebben Péter és Pál napja – június 29 Június 29. Péter és Pál, a római katolikus egyházat alapító két apostol... bővebben Szent Iván és Keresztelő Szent János napja – június 24 Keresztelő Szent János napját megelőző éjjel, amely a szláv változat alapján... bővebben Medárd – június 8 Ha Medárd napján esik, 40 napig esik - tartja a népi regula.
A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás, miközben a pap ezt mondja: "Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
(A Nagyszombat esti szertartások liturgikus szempontból már a húsvét vasárnap előesti ünnepléséhez tartoznak. ) A húsvéti idő ötven napja [ szerkesztés] A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti idő, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart. Az időszak 2. napja, húsvéthétfő ma elsősorban népszokásairól nevezetes. Egyházi szempontból húsvét nyolcadának első napja. Valaha húsvét egész nyolcada ünnepi időszak volt ( Fényes hét vagy Fehérhét elnevezése máig megmaradt), azonban munkaszüneti jellege mára megszűnt, illetve Magyarországon egyetlen napra korlátozódott. Liturgikus szempontból azonban a fényes hét minden napja (tehát hétfőtől szombatig is) főünnepnek számít. A Húsvét utáni első vasárnapnak, liturgikus nevén húsvét 2. vasárnapjának régi neve Fehérvasárnap, mivel a korai egyházban a húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek eddig a napig viselték a keresztségben elnyert lelki tisztaságot jelképező fehér ruhát.
Szent II. János Pál pápa ezt a napot Fausztina nővér látomásai alapján 2000 -ben az Isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította. Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, áldozócsütörtök, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli. Pünkösd vasárnapja, az időszak 49. napja (7×7. nap, héber nevén sávuót, azaz a Hetek ünnepe) a kereszténység számára a Szentlélek kiáradásának és az egyház születésének ünnepe. Pünkösdhétfő már a húsvéti ünnepkörön kívül esik. A protestáns egyházak közül azok, amelyek Pünkösdnek, mint az egyház születésnapjának kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, egyházilag is ünnepként ülik meg. A katolikus liturgiában a II. Vatikáni zsinat utáni liturgikus reformtól kezdve nem számít ünnepnek, hanem az évközi időhöz tartozik, de Ferenc pápa 2018 -as döntésével a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepévé nyilvánította, amivel illeszkedik a latin rítusú liturgiának ahhoz a gyakorlatához, amely a Krisztus különböző misztériumainak ünneplését követő napok valamelyikén megemlékezik annak a hittitoknak Szűz Máriára vonatkozó vetületéről is (például a Szent kereszt felmagasztalását követő napon, szeptember 15-én a Fájdalmas Szűzanyáról, Karácsony nyolcadának zárónapján, január 1 -jén Mária Istenanyaságáról stb.
". A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A VII. században alakult ki az a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap. Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. Nagyböjti készület Az idei nagyböjtben is a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye plébániáin lelkigyakorlatot tartanak a hívek számára, hogy lelkileg felkészüljenek a húsvéti ünnepekre.
Ezeknek a napoknak szentmiséjében Jézus földi élete utolsó napjainak eseményeit olvassák fel az evangéliumból, amennyire lehetséges, kronológiai rendben. Az első három napnak – Nagyhétfő, Nagykedd, Nagyszerda – nincs külön liturgikus jelentősége, de már ezeken a napokon is meghatározó az egész nagyhetet jellemző spiritualitás, azaz a Jézussal történt események szoros követése. Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat alkotják a nagyhét második részét, melynek külön összefoglaló neve a (Húsvéti) Szent három nap, latinul Triduum paschale vagy Triduum sacrum. Ezeknek a napoknak egyedi liturgiája van, mely az év összes többi liturgikus napjától különbözik, és sok ősi formát őrzött meg a keresztény liturgia első korszakaiból. Nagycsütörtök az utolsó vacsorának és a papság alapításának ünnepe, valamint Jézus elfogatásának, szenvedése kezdetének emlékezete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának napja. Nagyszombat pedig az év egyetlen olyan napja, amikor nem lehet szentmisét bemutatni: az egyház mintegy Krisztus sírjánál virraszt.
– Nagyszombat. A nagyszombat a nagypénteket követő és a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. Forrás: wikipedia