Ady Endre A Magyar Ugaron – A Tanulás Gyökere - Magyar - Ady Endre Szimbolikus Tájköltészete

• Ady Endre: A magyar Ugaron – elmondja Farkas Franciska | 24.hu
• A magyar Ugaron | Irodalmi Ikerkönyvek 1
• Ady endre a magyar ugaron - Tananyagok
• Ady Endre a magyar ugaron?
• Elemzése
• Ady-versek

Újszerű látásmódja miatt erős ellenállásba ütközött. A magyar Ugaron című vers, mely a Budapesti Naplóban, 1905-ben jelent meg, a költő életművében kulcsversnek számít. Témája elsősorban a magyarországi állapotok bemutatása. Nem konkrét tájat ábrázol, hanem az egész országot érti az Ugar kifejezés alatt, ugyan ez kis betűvel megműveletlen földet jelent. A költeményt ellentétek szövik át: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földdel, a szent humusszal. A szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egy részt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóságot, az elvadult, műveletlen világot sugallják. A harmadik versszakot a költő egy allegóriával teszi különlegessé:,, Míg a föld alvó lelkét lesem. " Az alkotás a lírai művek körébe sorolható, ennek ellenére van hőse, Ady Endre, aki próbálja a fejlődést behozni, de a maradiság következtében szinte reménytelen a helyzete.

Ady Endre: A magyar Ugaron – elmondja Farkas Franciska | 24.hu

Csöndes, vágyakozó szeretet szólal meg a haza iránt a versben: "a föld alvó lelkét lesem". A jobb jövő reménye, lehetősége ott van: a föld buja, termékeny. A vers szerkezete: A vers hangulata expresszív: azt fejezi ki erőteljes képekkel, hogyan érzi magát Ady Magyarországon. Ennek az érzésnek pontos kifejezői az igék. Minden versszak egy mozgást jelentő igével indul. Az 1. versszak ban a gázolok ige szerepel. Ez az ige azt fejezi ki, hogy nehéz előrehaladás, mintha a sok gaz visszafogná. Hasonló érzést kelthet bennünk, amikor egy folyóban, tóban próbálunk derékig érő vízben haladni - bizony ez nehéz és fárasztó. A 2. versszak ban a költő megáll. A vad mezőn egy élőlény jelenlétét tapasztalja: valami rág -, ezért lehajol, hogy jobban szemügyre vehesse. A 3. versszak ban a lehajló költő köré rosszindulatú indák fonódnak ("Vad indák gyűrűznek körül"), amelyek nem engedik szabadulni. Az indák talán már térdre is kényszerítették, hiszen egészen közel kerül a földhöz, ahol még érezni a hajdanvolt virágok illatát.

A magyar Ugaron | Irodalmi Ikerkönyvek 1

Ady Endre A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok: Ôs, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezõt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szûzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyûrûznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.

Elvadult tájon gázolok: - U - - - - U U Ős, buja földön dudva, muhar. - U U - - - U U U Ezt a vad mezőt ismerem, - U - U - - U U Ez a magyar Ugar. U U U U U U Lehajlok a szent humuszig: U - U U - U U U E szűzi földön valami rág. U - U - - U U U - Hej, égig-nyúló giz-gazok, U - - - - - U - Hát nincsen itt virág? - - U - U - Vad indák gyűrűznek körül, U - - - - - U - Míg a föld alvó lelkét lesem, - U - - - - - U - Régmult virágok illata - - U - U - U U Bódít szerelmesen. - - U - U U Csönd van. A dudva, a muhar, - U U - U U U U A gaz lehúz, altat, befed U - U - - - U - S egy kacagó szél suhan el - U U - - U U U A nagy Ugar felett. U U U - U - A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 9 8 6 ^ Félrím A B C B 8 8 8 6 ^ Félrím

Ady endre a magyar ugaron - Tananyagok

Az olvasóban ugyan ezt a hatást keltik az utolsó sorok:,, S egy kacagó szél suhan el / A nagy Ugar felett. " A síri csendben kacagó szél ironikusan kíséri a nagyra törő szándékok, merész álmok elbukását, másfelől pedig tekinthető a fejlődés szelének, mely odébb áll erről az ózsdi helyről. Véleményem szerint ez az alkotás bár kissé újszerű és szokatlan hangvételű, de talán pont ezért szép, és különleges nem követi a többi költő stílusát, hanem újít. (Nagy Anett 8. ) Ady Endre alkotása az Új versek című kötetben jelent meg. Ady avantgard stílusú költő volt. A magyar Ugaron költemény témája főleg a magyarság akkori helyzetét mutatja be. A költő egy szóval jellemzi országunkat, ez pedig az Ugar. Ez a kifejezés országunk szimbóluma, de kisbetűvel írva megműveletlen földterületet jelent. Az alkotást átszövik az ellentétek. Ilyen például: elvadult táj, vad mező szemben az ős, buja, szűzi föld, szent humusz. Ez a költemény a líra műfajba sorolható, de mégis van főhőse, mégpedig Ady, aki fejleszteni próbálja országunkat, de a helyzet reménytelen.

"S egy kacagó szél suhan el a nagy Ugar felett. " Ezekkel a sorokkal próbálja érzékeltetni Ady a reménytelen helyzetet az olvasó felé. Véleményem szerint ez a költemény furcsa hangvételű számomra, de pont ezért tetszik, mert eltér a megszokott stílusú alkotásoktól. Ady újítást hozott bele a magyar költők világába. (Halász Krisztina 8. ---2008) vissza

Ady Endre a magyar ugaron?

• 100 könyv amit el kell olvasnod 20
• Ady endre a magyar ugaron vers
• A magyar Ugaron | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

A (művész), a szellemi-lelki életet élő érzékeny ember helyzete, az albatrosz-sors a ciklus többi versének is a közös témája. A szó megszokott értelmében nem politikai költemények ezek. Mindegyikben hangot kapa tiltakozó keserűség s a tehetetlenségből fakadó fogcsikorgató düh. A Hortobágy poétája (1905) A művész tragédiájáról szól A Hortobágy poétája (1905) című költemény is. Az ellentétekre épülő szerkesztésmód uralkodik itt is: a szimbolikus jelentésű művész-portré s a durva környezet kontrasztja. A kezdő ellentét a vers során fokozódva tér vissza, egyre inkább kiteljesedik. A művész rejtett belső életének rajzát felerősítik a vissza-vissza térő számneves túlzások (sok-sok, százszor, ezerszer) s a halmozások. Az első versszakban már ott rejlik az elkerülhetetlen bukás. A taszító érzelmi töltésű "csorda" szó puszta hangalakjában is és az ironikusan emlegetett (híres) magyar Hortobágy sejteti a vállalkozás lehetetlenségét: itt nincs szükség ilyen emberre. A csorda és a csorda-népek csak állati vegetációra képesek, a szívből nőtt szépség virág-voltát észre sem veszik: nem elpusztítják hanem (lelegelik).

Elemzése

Figyelt kérdés frd ki a versböl azokat a szavakat, szószerkezeteket, amelyek a tájra, a növényekre vonatkoznak az alábbi csoportosításban: Pozitív szavak, kifejezések a tájra/növényekre: Negativ szavak, kifejezések a tájra növényekre: 2. A versnek lefelé meno, aláhulló kompoziciója van. Az 1-2. versszakban még az egyes szám első személy, a lirai alany a cselekvö. Írd ki az 1-2. versszakból azt a három igét, amelyik a lírai alanyra vonatkozik! Igék: 3. A 3-4. versszakban már az Ugar válik eselevové: az indarengeteg megmozdul, gyünüzni kezd. frd ki a 3-4. versszakból azt a három igét, amelyik az Ugar eselekvését mutatja! Igék: 4. A 2. és 3. feladat megoldása után ird le saját szavaiddal, hogy mit jelent az az állitás, hogy A magyar Ugaron cimü versnek lefelé meno, aláhulló kompozíciója van! 5. A fold alvón lelkét ébresztgető, virágot kereső, s a régmúlt szépségeket idéző hös tehetetlen, béna rab lesz az indák fojtogató gyürüjében. A vad mező végső gyözelmével zárul a vers: az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa aláhullás, a zullés, a közönségességben való elveszes.

Az átélt borzalmak (háború), magánéleti problémái és fizikai leépülése hatására a költő hangja megváltozik. Stílusa, eszköztára, képi világa nem változik jelentősen, tartalmában azonban hangsúlyeltolódás megy végbe. Ebben az időszakban alapvetően két érzés dominál: félelem a külvilágtól (Ember az embertelenségben), és menekülés, az értékek megőrzése. (Intés az őrzőkhöz) Hangja leegyszerűsödik (1918-ra), egy megfáradt ember segélykérésévé változik. Ady Endre költészetet tehát forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat. Ellene vagy mellette fogalmazták meg esztétikai elveiket, állásfoglalásaikat a világ dolgairól.

Ady-versek

Elvadult tájon gázolok: Õs, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezõt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szûzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyûrûznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.